Munkáltatói fórum az atipikus munkavállalási formákról

A beszélgetést Regős Judit, a CSAK PONT szakmai vezetője, és Lőcsei-Balássy Emőke, a Szülők Háza alapítvány szakmai kurátora vezette, a téma pedig az atipikus munkavállalási formák volt. A beszélgetésen 13 munkáltató megbízottja is részt vett és megosztották véleményüket, tapasztalataikat, jó gyakorlataikat ezekről a munkavégzési formákról, a nők munkaerő-piaci reintegrációjáról valamint az állami gondozásban felnövő gyermekek munkaerő-piaci integrációjáról.

Regős Judit és Lőcsei-Balássy Emőke első kérdése arra irányult, hogy a jelenlevő munkáltatóknál milyen atipikus foglalkoztatási formák kerülnek elő. Kiderült, hogy szinte mindegyik munkáltatónál van erre lehetőség, különböző keretek közt. Rácz Erika, a Julius-Globe Kft. minőségügyi vezetője elmondta, hogy kisgyermekes vagy nagycsaládos nők esetében lehetőséget teremtenek részmunkaidős munkavállalásra, valamint csúsztatott munkakezdésre is, azonban ezt a lehetőséget csak azoknak ajánlják fel, akik a cég életében hosszú távon képesek és akarnak részt venni, hiszen termelést végző ipari szereplőként sokszor problémát okoz a női munkaerő egyedi igényeinek és cégük érdekeinek összehangolása. A PwC megbízásából Komondi Milán ismertette, hogy náluk elérhető mind a részmunkaidő (4 és 6 órában) és a rugalmas munkaidő is. Csiszér Éva, projekt menedzser, Mayer Ildikó, szakmai szakértő, HR tanácsadó és Farkas-Kulin Fruzsina, szakmai szakértő, szociális mentor a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft-től pedig arról beszélt, hogy munkatársaik nagy része mind atipikus foglalkoztatási formában dolgozik.

Dr. Dégay Anett a Duna Takarékszövetkezet megbízásából kifejtette, hogy 200 munkavállalójuk 80%- a nő, sokan kisgyermeket nevelnek, így igyekeznek a legtöbbféle lehetőséget nyújtani az ő foglalkoztatásukra is, a részmunkaidő, a csúsztatott kezdés, illetve, ha az adott pozíció is engedi home office is igénybe vehető. Lajosfalviné Gulyás Györgyi a Soproni Család- és Gyermekjóléti

Központ munkatársa elmondta, hogy 20 munkavállalóból 19 nő a Központban, home office-szal, rugalmas munkaidővel segítenek nekik. Kiemelte azt is, hogy, akinek kiegyensúlyozott a magán és családi élete is, az a munkahelyén is jobban teljesít, ez különösen fontos a segítő szakmákban. Czukorné Hollós Anna Raabersport Kft és a Soproni Darazsak ifjúsági és Sportegyesület képviselőjeként elmondta a tapasztalatukat, miszerint a teljesen rugalmas munkaidő nem működött, szükség van egy törzsidőre, amit minden munkavállaló a munkahelyén tölt el, hogy tudjanak kommunikálni a kollégák.

A résztvevők összhangúan megállapították, hogy a digitális eszköztár (mint a Skype vagy az email) lehetővé teszi és megkönnyíti az atipikus foglalkoztatást. Viszont kontrollra szükség van mind a munkavállaló, mind a munkáltató érdekében. A következő munkáltatókhoz intézett kérdés arra irányult, hogy mennyire bizonyult hatékonynak az atipikus munkaforma. Egyetértés alakult ki a résztvevők közt több dologban is, mint, hogy szellemi tevékenységnél egyszerűbb kontrollálni az atipikus munkavállalási formákat. Határidők betartása és betartatása az együttműködés kulcs a munkáltatók szerint. Kiemelten fontos felnőttként kell kezelni a munkavállalót, valamint felelősséget bízni a munkavállalóra és vállalni is érte. Kulcsgondolatként került elő, hogy partneri viszony kialakítására kell törekedni. Komondi Milán (PwC) kifejtette, hogy ennek a partneri viszonynak a kialakítása már az interjú során elkezdődik, már ebben a korai fázisban kialakul a bizalom, mely tart egészen az első olyan eseményig, amíg a munkavállaló nem tesz olyat, amitől meginog. Vagyis már a munkaviszony kezdetekor tisztázni kell a szerepeket és a felelősséget.

Büss Zsuzsa, aki a DMS Bt. tulajdonos-vezetője, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Szalonjának képviseletében érkezett, kiemelte, hogy ha erős a csapatmunka, a munkáltató nem szorul rá, hogy egyesével kontrollálja beosztottjait, valamint, hogy rendkívül fontos az érdekeltségi rendszer korai tisztázása. Sörös Ferenc a HÍD Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda megbízott képviselője szerint fontos gondolat lehet a munkáltatóknak, hogy nem szabad hazugságra nevelni a munkavállalót, ha jár a bizalom, nem kell valótlanságot állítani a munkavállalónak arról, hogy mikor mit tesz munkaidejében, hiszen őszinte lesz és elvégzi a munkáját.

Ezek után a nők munkaerő-piaci integrációjának hátterére terelődött a szó, a beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a berögződött társadalmi berendezkedések lebontása fontos folyamat, melynek része az intézményes háttér, a mentálhigiénés önsegítő beszélgetések és a társadalmi megítélés javítása is. A Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. ezt a hátteret és keretet próbálja megalkotni.

A másik nagyon fontos gondolat, ami megfogalmazódott az volt, hogy az apák szerepe nagyon fontos a családos nők munkavállalásában, nem szabad őket sem kihagyni a célcsoportból. Az atipikus munkavállalási forma sikeressége a munkáltatók szerint a munkavállaló önismeretén is múlik, vagyis, hogy egy munkavállalónak tisztán kell látnia, hogy hatékonyan és eredményesen tud-e dolgozni egy a tipikus foglalkoztatási formától eltérő módon is.

A beszélgetés utolsó kérdése az állami gondozásban felnövő gyermekek munkaerő-piaci integrációjára vonatkozott. Regős Judit és Lőcsei-Balássy Emőke elmondták, hogy jelenleg Magyarországon nagyjából 25 ezer gyermek él állami gondozásban és a munkaerő-piacra való belépésüket a munkáltatók oldaláról is rendkívül fontos támogatni és elősegíteni. Az összes jelenlévő munkáltató kifejezte elkötelezettségét a téma iránt, valamint kiemeltek három fő kulcsszót; a bizalmat, az integrálást és a segítést, melynek része az önértékelés kialakítása. Ebben való segítség a mentálhigiénés szolgáltatások lehetnek, de kiemelt a segítő-támogató intézmények fontossága is.

Végső soron a folyamat a rendszerszintűség kialakítására való törekvéssel kezdődik, ebben a munkáltatók szerepvállalása lehet az első lépés. A munkáltatókkal való együttműködés a Család- és KarrierPONT fontos építőköve, így a projekt teljes időtartama alatt további munkáltatói fórumokra, valamint széleskörű partneri viszonyra és együttműködésre fog sor kerülni a Győr-Moson-Sopron megye térségében foglalkoztató munkáltatókkal.

A EFOP-1.2.9-17 azonosítójú pályázat keretében megvalósuló projekt célja egy olyan térségi munkaerő-piaci állapot kialakítása, amely a helyi megoldásokra és együttműködésekre alapozva megkönnyíti az atipikus munkavállalást és a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű nők munkaerőpiacra való gyorsabb visszatérését, javítja a nők munkaerő- piaci helyzetét. Ezen belül kiemelten fontos a család és a munka összeegyeztetésének előmozdítása, valamint a harmonikus családi élet feltételeinek támogatása.

A győri Család és KarrierPONTban a nyitvatartási időben betérő érdeklődők személyre szabott álláskeresési- és mentálhigiénés tanácsadást kaphatnak, illetve részt vehetnektájékoztató napokon, képzéseken, fejlesztési programokon (munka-magánélet összehangolása, megértő kommunikáció, álláskeresési és motivációs csoport). Emellett a munkáltatók számára is szervezünk fórumokat, érzékenyítő programokat, képzéseket.

A Család és KarrierPONT a rendezvények idején gyermekfelügyeletet biztosít. A szolgáltatások mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók részéről a megvalósítás időszakában, 2020. október 31-ig ingyenesen vehetők igénybe.

Jelen tartalom kizárólag a szerző álláspontját tükrözi. Az Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal az írásos anyagban szereplő információk felhasználását illetően.

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!